F橤n뺼br> Habsburg-Lotharingiai Mihᬹ
f襲ceg

 


Capilla Flamenca - B

Capilla Flamenca nekes-hangszeres egyttes nevt V. Kroly egykori udvari krusrl kapta. Amikor az uralkod 1517-ben elhagyta Flandrit, legjobb zenszeit magval vitte, hogy „l polifniaknt” ksrjk el Spanyolorszgba. A Capilla Flamenca zenszei, akiket ma is fleg Flandribl toboroznak, a 15-16. szzadi zene klnleges hangzst autentikus mdon szlaltatjk meg.

A polifn repertorbl Dirk Snellings jelents zenetudsok kzremkdsvel egyedlll programokat llt ssze, tbb mvszeti g egyestsvel, ami a mai kulturlis knlatban klnleges rtket jelent. A Capilla Flamenca ttetszen polifonikus hangzskpe a zenszek kztti kreatv egyttmkdsnek ksznhet, amely a polifn zene trtnelmi, mvszi s technikai htternek alapos ismeretbl tpllkozik. A Capilla Flamenca nekes magjt (Marnix De Cat kontratenor, Tore Denys tenor, Lieven Termont bariton and Dirk Snellings basszus) a msor ignyei szerint tovbbi nekesekkel, alta capellval (fvs hangszerek), bassa capellval (hros hangszerek) vagy orgonval egsztik ki.

A Capilla Flamenca megkapta az Il Filarmonico komoly elismerst jelent nemzetkzi djt, amit egyrszt eladsaik mvszi sznvonalval, msrszt zenetrtneti kutatsaik kulturlis rtkvel rdemeltek ki. Ezt a djat korbban olyan neves mvszeknek tltk oda, mint Olivier Messiaen, J. E. Gardiner, Zubin Mehta, Pierre Boulez vagy Gustav Leonhardt. Az egyttest nemrg a flamand kormny Zenei Kultrrt adomnyozott djval is kitntettk, tbbek kztt a polifn zene szlesebb krben val megismertetsrt. A Capilla Flamenca felvtelei is szmos jelents djat nyertek mr el (Prix Choc [Le Monde de la Musique], Diapason d’Or, Rpertoire10, valamint kt Caecilia-dj a belga sajttl s a Klara Music Prize, 2004). A szmos dj s az igen pozitv kritikk is azt bizonytjk, hogy a Capilla Flamenca a rgizene egyik vezet egyttese.


Tovbbi informcik: www.capilla.be

2009. november 26., cstrtk 19.00

Belvrosi Szent Mihly Templom

Missa de Beata Virgine

Belp: 2000 Ft